A honi labdarúgás 2014-es évéről érdekes gazdasági számokat, tényeket, és következtetéseket fog tartalmazni  a Sportgazdasági  nagyító évről évre megjelenő száma.

Az anyag mélyrehatóan foglalkozik a sportvállalkozások (köztük a labdarúgó klubok) üzleti bevételeivel és kiadásaival.

Tavaly a 16 NB I-es futball csapat összesen 9,7 milliárd (!) Ft-ot költött bérekre és járulékokra.

Ebben az edzők, pályamunkások és minden szereplő bérköltsége szerepel. (Klubonként nagy eltérések vannak, hiszen volt amelyik egy csapatnál csak 50, de volt ahol 120 munkatársat alkalmaztak. Illetve azt is fontos tudni, hogy a játékosok, edzők autójának, szállásának, telefonjának költségeit ettől külön számolják.)

2014-ben a Magyar NB I-es Bajnokságot megnyerő Videoton futballistái kerestek a legjobban, az egy főre eső bruttó bérköltség (pár százezer ft híján) 19 millió ft volt. Ami éves szintre vetítve is több mint 1,5 millió Ft/hó. Hogy mennyire nagy a szóródás a csapatoknál játszó labdarúgók átlagbérei között arra példa, hogy  a tabellán nem éppen az élbolyban végzett Újpestnél  is 17,8 milliót,míg a legnépszerűbb, a bajnokságban 2. helyezett Fradinál csak 13,1 milliót és a 3 helyezett MTK-nál ennél is kevesebbet, 5,3 milliót fizettek ki átlagosan.

Hangsúlyozni kell, ezek az egy főre eső átlagbérek. Ezek között is nagy szóródás lehetséges.

Két évvel ezelőtt például a legjobban kereső hazai futballista az akkor Videotonban (az elmúlt idényben már az MTK-ban) játszó Torghelle Sándor volt, akinek havi fizetése 7 millió Ft-ra rúgott.

E számok láttán már csak azt kell hozzá tennünk, hogy ilyen fizetések mellett a magyar futball csapatok az elmúlt években nagyjából 2-3 fordulóig jutnak (utána kiesnek) a nemzetközi kupaküzdelmek során. Hol itt  a gazdasági nyelvben gyakran hangozatott „ár-érték arány”?

Rátonyi Gábor