A tervek szerint az események helyszíneit zónákra osztották, úgy mint:
Olimpiai Park helyszíncsoport:
- itt rendeznék az atlétika és öttusa versenyeket,
- a BMX kerékpár versenyeket
- a kajak-kenu szlalom versenyeket,
- a vívóversenyeket és a kézilabda döntőket,
- a tenisz- és evezés versenyeket,
- a triatlon, súlyemelés versenyeket,
- valamint itt építenék meg az Olimpiai falut.
A Margitsziget helyszíncsoport:
- itt rendeznék a vízilabda selejtezőit,
- az íjászat selejtezőit
Az Óbudai helyszíncsoport:
- itt rendeznék az úszás, műugrás, szinkronúszás versenyeit (Dagály),
- az ökölvívás versenyeit,
- a pályakerékpár versenyeit
Városligeti helyszíncsoport:
- itt rendeznék az atlétika (marathon és gyalogló) versenyeit,
- az országúti kerékpár versenyeit,
- a strandröplabda versenyeit
A Puskás helyszíncsoport:
- itt rendeznék a tornaversenyeket,
- a labdarúgás selejtezői közül néhányat és a döntőt,
- a kosárlabda selejtezőit és döntőit,
ugyanakkor itt biztosítanának helyszínt a megnyitó és záróünnepséghez egyaránt.
Vásárközpont helyszíncsoport :
- itt rendeznék a cselgáncs versenyeit,
- a birkózás versenyeit,
- az asztalitenisz versenyeket
Népligeti helyszíncsoport :
- itt rendeznék a gyeplabda versenyeket,
- a tollaslabda versenyeket,
- a rögbi versenyeket
Fentieken kívül olimpiai városoknak vannak jelölve:
- Győr: kosárlabda és labdarúgás selejtezők,
- Szeged: kajak-kenu versenyek,
- Debrecen: labdarúgó selejtezők,
- Miskolc: labdarúgó selejtezők,
- Székesfehérvár: labdarúgás selejtezők,
- Balaton: kézilabda selejtezők, hosszútávúszás, vitorlázás, golf versenyek
A jelölt helyszínek közül számos létesítmény már most meg van, néhány pedig megvalósítás alatt. A sajtó és közvetítőközpont a Vásárváros (Hungexpo) meglévő csarnokaiban lenne. Az összes szükséges olimpiai létesítmény közül (28 db) 8db már készen van, 8db tervezett, de olimpiától függetlenül megépülő, 7 db ideiglenes (elbontásra és tovább hasznosításra kerül) egy létesítmény bővítésre szorul. A megrendezéshez szükséges még 7db létesítmény megépítése
A létesítmények tervezett kapacitása:
- Olimpiai Atlétikai Stadion: 50.000 fő (visszabontható 20.000-re),
- Budapest X-park: 5000 illetve 8000 fő( BMX kerékpár, kajak-kenu slalom),
- Budapesti Olimpiai Arena: 12.500 fő (vívás, kézilabda döntők),
- Budapesti Teniszközpont: 10.000 fő (centerpálya), 5.000 és 3.0000 fő a 2. és 3. szakaszpályákra,
- Triatlon központ: (ideiglenes) 2.500 fő,
- Kongresszusi Központ: 4.500 ezer fő (súlyemelés),
- Dunai Evezős Központ: 14.000 fő,
- Tüskecsarnok: 14.000 fő (öttusa vívás),
- Kossuth téri íjászközpont (döntők): 4.000 fő,
- Margitszigeti Atlétikai Centrum: 1.500 ezer fő (íjászat selejtezők)
- Hajós Alfréd Uszoda: 6.000 fő (vízilabda selejtezők)
- Dagály Úszóaréna: 15.000 fő(5.000-re visszabontható; úszás, műugrás, szinkronúszás, vízilabda döntők)
- Óbuda Aréna: 9.000 fő (ideiglenes létesítmény; ökölvívás)
- Óbudai Velodrom: 5.000 fő (pályakerékpár)
- Hősök tere: 2.5000 ezer fő (ideiglenes létesítmény; maraton, gyaloglás, országúti kerékpár)
- Városligeti Strandröplabda Központ: 12.000 fő (ideiglenes létesítmény; műjégpálya)
- Puskás Stadion: 68.000 fő (nyitó-záró ünnepség, labdarúgó döntő)
- Papp László Sportaréna: 14.000 fő( kosárlabda selejtezők-döntők)
- Syma Csarnok: 10.000 fő (tornasportok)
- Hungexpo meglévő csarnokaiban: asztalitenisz, cselgáncs, birkózás versenyei 8.000-8.000 fő
A Paralimpiai versenyeknek nagyjából ugyanezen létesítmények lennének kijelölve.
Látható, hogy számos létesítmény rendelkezésre áll és megfelel az olcsó olimpia megrendezésének céljára az Agenda 2020 programnak, melyet a NOB hirdetett meg azért, hogy vége legyen a giga olimpiáknak, ne kelljen a rendezőknek utólag gazdasági problémákkal szembe néznie. Nos, Magyarország pont ennek megfelelően készítette el pályázatát, remélve a végső sikert.
Rátonyi Gábor