Egy évvel a Rio de Janeiro-i olimpia megkezdése előtt Brazília elnöke nyilatkozott a nemzetközi sajtónak, melyből néhány gondolatot érdemes idézni. Az egyik az, hogy a 2016-os olimpia költségeinek kétharmadát a városuk infrastruktúrájának fejlesztésére fordítják. A másik pedig, hogy az Olimpiai Falu több mint 5 ezer lakásának értékesítése máris elkezdődött és hatalmas az érdeklődés az olimpia után beköltözhető ingatlanok iránt. Megemlítette, hogy például az egyik olimpiára készülő sportcsarnokot olyan modulokból építik fel, amely a játékok befejezése után elbontásra kerül – 4 iskolát építenek majd belőle. Tehát már most látszik, hogy számos beruházás mérhető haszonnal járhat és az újrahasznosításnak hála gazdasági hasznot hozhat.

Most pedig vissza hozzánk.:

15-20 éves idősávban az infrastrukturális fejlesztésekre olimpiától függetlenül is sort kellene kerítenünk. Mindenképp megvalósítandó többek között egy új Duna-híd megépítése, a 4-es Metró útvonalának meghosszabbítása, a repülőtér bővítése és korszerűsítése, a vasútvonalak, utak modernizálása, a hajóközlekedés fejlesztése (amely nagymértékben csökkenthetné a városi közlekedés túlzsúfoltságát).

Említeni kell a vidéki versenyhelyszínek bekapcsolásával járó régiós fejlesztések pozitív hatásait is.

Egy hazai olimpia marketing-értéke Budapest számára felbecsülhetetlen, tekintve, hogy az olimpiai és paralimpiai versenyek összesen 23 napjának eseményeit milliárdos nagyságrendben követik a TV közvetítések jóvoltából – nem csak Európában, de az egész világon.

Az olimpiarendezés szándéka többször felmerült, számos tanulmány és közvéleménykutatás készült a tárgykörben. 2011-ben pl. a megkérdezettek 77 %-a támogatta a Budapesti olimpia megrendezését és a többség akkor úgy gondolta, hogy az olimpia történelmünk egyik legnagyobb, legemlékezetesebb sikere lehetne.

És most nézzük számokban, mit jelentene ez:

– az olimpiára való felkészülés és a fejlesztések évente 0,5 %-al növelnék az ország GDP-jét

– a tanulmányt készítő Pricewaterhouse Cooper cég 3 ezer milliárd Ft társadalmi hasznot prognosztizál, amelyből az államnak 1100 milliárd Ft, míg a cégeknek és vállalkozóknak közel 2 ezer milliárd Ft gazdasági hasznot hozhatna

– a játékok idejére 1 millió turista látogatása várható

-2024-ig 774 milliárd költsége lenne az olimpia rendezésének

– a hazai vállalkozások helyzetbe hozásával mintegy 100 000 munkahely teremtődne meg

– a költségek havi 600 Ft/fő –re számolhatók egy évtizeden keresztül, ennyi áldozatot jelentene az ország lakosságának az olimpia

– a nyár eleji felmérések 60%-os társadalmi támogatottságot mutattak

És végezetül méh két adat: hazánk 167olimpián szerzett aranyérmével eddig jobban szerepelt, mint Lengyelország, Ausztria, Szlovákia és Csehország együttvéve. Egész Európát tekintve pedig Magyarország rendezte az elmúlt 25 évben a legtöbb EB-t és VB-t,tehát tapasztalatban és sporteredményességben nincs hiány. Jár közép Európának,ezen belül Magyarországnak egy olimpia!

Rátonyi Gábor