Budapesti olimpia, 2024
December második felében ünnepelte a Magyar Olimpiai Bizottság megalakításának 120. évfordulóját. A világon a második szervezet volt a miénk, ami egy évvel az első újkori – 1896-os – Athéni Olimpia megrendezése előtt alakult meg, 1895-ben. Az egyik főszervező dr. Kemény Ferenc volt, az első magyar tagja a NOB-nak, azaz a Nemzetközi Olimpia Bizottságnak.
E páratlan évfordulóra hazánkba érkezett és vett részt a jubileumi ünnepségeken Thomas Bach a NOB elnöke is. Felszólalt a jubileumi közgyűlésen és biztatást adott a 2024-es budapesti olimpiai pályázat következetes véghezvitelére.
Méltatta a magyar sport erejét, fantasztikus sportteljesítményét a világ sport színpadain és meglepően jól ismerte sportviszonyainkat. Beszélt a tiszta sport erejéről, a dopping ellenes küzdelem szükségességéről és szólt a „lecsupaszított”, olcsó rendezésű olimpiák eljöveteléről. Ezért is biztatta a magyarokat a pályázat véghezvitelére, mert nagy a verseny a rendezésért, de hazánk egyáltalán nem esélytelen!
A megreformált olimpiai rendezés, az Agenda 2020 névre hallgató reformprogram alapján van lehetőség, hogy több városban is megrendezésre kerülhessenek a játékok és a pont az ilyen közepes, vagy annál kisebb lélekszámú városoknak – mint például Budapest is – esélyt ad a rendezés elnyerésére.
Velünk együtt még versenyben lévő város a majd’ négy millió főt számláló Los Angeles, a maga több mint tízmillió fős Párizs és Róma. Ha belegondolunk ezek közül Róma az, amelyik a hárommillió fős lakosságával közel Budapest méretű e tekintetben, de ők rendeztek már olimpiát 1960-ban, akkor is velünk voltak versenyben a rendezés jogáért.
Akkor ők nyertek, talán most mi fogunk.
A köztudottan sportszerető miniszterelnök, Orbán Viktor is felszólalt az eseményen, ő a régió olimpia rendezés esélyére helyezte a hangsúlyt, hiszen közép Európában még soha sem rendeztek olimpiai játékokat. Nem mellesleg, – még ha nem is hivatalosan – a régió országai és az azokat körülvevő országok közül tizenöt már jelezte, hogy szívesen támogatnának egy budapesti rendezésű olimpiát. A NOB, Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával létrehozta a 2024 Nonprofit Zrt.-t az operatív feladatok ellátására, a pályázati anyagok előkészítésére és a kommunikációs tevékenység szervezésére. A szervezet 2017. december 31-ig jött létre, ugyanis ekkor határoznak a NOB képviselői az olimpia helyszínéről Límában.
Thomas Bach – aki egyébként tőrvívó világ és olimpiai bajnok – a NOB elnöke arról is nyilatkozott, hogy a magyarok az előzetes pályázati anyagban rendkívül meggyőző és roppant erős anyagot készítettek. Szerinte fölösleges népszavazást tartani, mert a NOB maga is fog felmérést készíteni az összes pályázó országban, ami szintén tényező lehet az odaítélésben, hiszen a verseny rendezésének lakosság általi támogatása elengedhetetlen a sikeres rendezéshez.
Az általa javasolt és elfogadott reformtervezet az Agenda 2020, szerinte katalizátorként működik az adott ország gazdasági-társadalmi fejlődésében. A gazdaság, az infrastruktúra fejlődését magával hozó olimpia rendezéséhez maga a NOB is hozzájárul 1,7 milliárd dollárral, azaz megközelítőleg félezer milliárd forinttal. Nem beszélve róla, hogy az olimpia ideje alatt többmilliárd ember szeme a rendező városon függ több mint két hétig, de előtte és utána is hónapokon át.
A tervezett közlekedési, infrastrukturális, valamint a sport-infrastrukturális fejlesztési tervek nagy részben amúgy is tartalmazzák – függetlenül az olimpia rendezés szándékától – azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek egy olimpia megrendezéséhez.
Ma már úgy kötelező rendezni, hogy elbontható, másutt is felhasználható elemekből épüljenek létesítmények és nincsenek giga-igények, mint az eddigiekben voltak. Ezért nem helytállóak az eddigi olimpiákra való hivatkozások, mert más szabályok léptek életbe a rendezés feltételeit illetően, egyrészt jóval olcsóbb, több várost bevonva lehet rendezni (lásd: Debrecen, Győr, Miskolc, Veszprém) a már meglévő létesítmények igénybe vételével.
Rátonyi Gábor
Lektorálta: Ábrahám Enikő