Néhány érdekes, kiragadott statisztika a két hete véget ért riói olimpiáról. Először a magyarok számokban kifejezett teljesítménye:

Nyolc arany, három ezüst, négy bronzérmet szereztünk, továbbá négy darab negyedik, öt darab ötödik és egy hatodik helyezés volt a pontszerző helyezésünk.

Ezen eredményekkel az eddigi olimpiákon összesen százhetvenhat arany, százötvenegy ezüst és százhetvennégy bronzérmet nyertünk. Totálisan ötszázegy éremről beszélhetünk, továbbra is a világ legeredményesebb sportnemzetei közé tartozunk. A Rióban szerzett érmek számával a kettőszázhét rajthoz álló ország közül az éremtáblázaton a tizenkettedik helyen végeztünk és megközelítőleg – a vártnál kevesebb pontszerző hely ellenére is – a pontversenyben is a tizenhatodik helyet szereztük meg.

A zuglóiak szereplését már értékeltük egy cikkünkben, most csak egy összesítés következik:

A magyar versenyzői csapat százhatvan főjéből tizenhat volt zuglói, azaz a csapat 10 %-a. A magyar csapat által elért száztíz pontból a zuglóiak tizennégy egész huszonegyszázad pontot, azaz több mint 10 %-át hozták: alaposan kivették részüket az eredményes szereplésből!

Ha a magyar sport szakágak szerinti olimpiai szereplésére tekintünk, azt látjuk, hogy nagyon féloldalas, néhány sportág a kiemelkedő versenyzőjének köszönhetően vált ragyogóvá a fenti eredménysor. Szembetűnő, hogy mindössze nyolc sportágban szereztünk pontokat, azaz pontszerző helyezéseket: (1-6. helyezés)

• Úszásban: három arany-, kettő ezüst-, kettő bronzérem és egy negyedik helyezés és 43 pont
• Kajak-kenuban: három aranyérem, két negyedik helyezés és 27 pont
• Vívásban: két arany-, egy ezüst-, egy bronzérem és 23 pont
• Atlétikában: egy bronzérem és 4 pont
• Vízilabdában: egy negyedik, egy ötödik helyezés és 5 pont
• Birkózásban: két ötödik helyezés és 4 pont
• Cselgáncsban: egy ötödik helyezés és 2 pont
• Sportlövészetben: egy ötödik helyezés és 2 pont

Az úszók három aranyérmét Hosszú Katinka, míg a kajakosok három aranyérmében Kozák Danuta (három aranyérem egyes, kettes, négyes hajóban) és a zuglói Szabó Gabriella (két aranyérem kettes és négyes hajóban) vették ki részüket.
Érmet hozó sportágunk mindössze négy volt, ami szokatlanul kevés, d e az is látható, hogy a világ sportja iszonyatos mértékben fejlődik, a konkurencia egyre hatalmasabb, a versenyek egyre kiélezettebbek. Nem lehet biztos esélyekről beszélni és már a kijutás, a kvalifikáció során is sok sport világnagyság elvérzik, ki sem jut az olimpiára. Ennek tudatában kell mérnünk az elért eredményeket.
Az is nagyon jól látszik, hogy az érmeinket szerzők döntő többsége már második vagy harmadik olimpiáján vett részt, tehát rutinosnak volt mondható.

Néhány adat a nemzetközi eredmény listáról:

Rióban kilencszázhetvenhét érmet osztottak ki, ebből földrészenként Európa háromszázkilencvenhetet, Ázsia háromszázhármat, Észak Amerika százhatvanötöt, Afrika ötvenhatot, Ausztrália negyvennyolcat, Dél Amerika harmincnégyet és a Független színekben indulók kettőt vittek haza.
Az érme táblázathoz néhány érdekesség: meglepetés volt a hollandok előre törése, három ezüstéremmel többet szerezve, mint mi, megelőztek bennünket a rangsorban. Ellenben mi magyarok olyan gazdag és/vagy nagy lélekszámú országokat előztünk meg, mint a rendező Brazilia, Spanyolország, Kanada, Svédország, Svájc, Lengyelország, Belgium vagy éppen Törökország – többek között. A régiónkban az eredményeket nézve a közelünkben sem voltak a szlovákok, a csehek, a románok, a horvátok, a szerbek, a szlovénok, a lengyelek.

A régiónkban, ha összeadjuk a lengyel, a cseh, a szlovák, a szlovén és a szerb aranyérmek számát, akkor pont nyolc megnyert aranyérmet látunk náluk összesen, mint nálunk magyaroknál! Tehát nincs miért fanyalognunk azért, mert a szokásosnál kevesebb sportágban remekeltünk, mint azt vártuk volna.
Mindent egybe vetve: egy újabb csodálatos olimpiai szereplésen vagyunk túl, a sportvezetésnek lesz a dolga, hogy elemezzen, feltárja a hiányosságokat és értékelje a teljesítményeket. Most jön négy év építkezésre elegendő idő és Tokióban folytathatja a magyar sport olimpiai diadalútját.
Azonban addig lesz egy NOB kongresszus is, ahol jövő szeptember 15-én Limában odaítélik a 2024-es olimpia rendezési jogát. Budapest is pályázik, méghozzá nem kis eséllyel.

 

Rátonyi Gábor