A budapesti Olimpia gondolata nem újkeletű dolog. 1896 óta ötször pályáztunk a nyári játékok megrendezésének jogáért. Az 1920-as olimpia megrendezési jogát Budapestnek ítélték a NOB tagjai, azonban az I. világháború és az azt követő országdarabolás, illetve a vesztest sújtó szankciók „elmosták” a lehetőséget. Az 1940-es (II. világháború miatt) elmaradt és az 1960–as pályázatokon Budapest a 2 helyen végzett.

A NOB tavaly meghirdetett AGENDA 2020 programjának köszönhetően Budapest még sohasem állt oly közel az olimpia-rendezés elnyeréséhez, mint most. A program csökkenti az olimpiai-paralimpiai játékok méreteit és költségeit, lehetővé teszi a helyszínek térképen való szétterítését – több város jöhet szóba, mint helyszín –, minden tekintetben a gazdaságosságot támogatja. Előnyben részesíti az olimpiától függetlenül már meglévő, és az ideiglenes létesítmények használatát. Tehát az olcsó és a Játékok befejezése után is hasznosítható, avagy elbontható létesítmények építését várják el a pályázóktól.

A tényekhez tartozik – és reményeink szerint a pályázat esélyeit növeli – , hogy a Magyar Olimpiai Bizottság 120 éves és világ legrégebbi nemzeti olimpiai testületei közé tartozik.

Sportolóink az újkori játékok során 167 olimpiai aranyérmet szereztek, amellyel a világ 10 legeredményesebb sportnemzetéhez tartozunk. A lakossági arányszámokat tekintve pedig a világ 4. legerősebb sportnemzete vagyunk. Mi vagyunk az egyetlenek, akik az első 10 sportnemzet közül nem rendeztünk még játékokat, mint ahogy Közép-Európának sem ítéltek még meg olimpia-rendezési jogot. (Rajtunk kívül Prága pályázott még.) Az érvek között említhető, hogy 2024-re leszünk húsz éve az Európai Unió tagjai és addigra vélhetően több mint 20 milliárd forintnyi forrást fektethetünk majd be közlekedés-, infrastrukturális-, és gazdaságfejlesztésbe. Ehhez kapcsolódik a sportlétesítmények fejlesztését célzó program is, melynek keretei között az új Puskás Stadion és a Dagály helyén a Vizes VB uszodája is épül.

2017-ben Győrben Ifjúsági Olimpiát, 2019-ben Vizes VB-t (úszás, műugrás, szinkronúszás, extra toronyugrás, nyíltvízi úszás és vízilabda), 2020-ban futball EB csoport és negyeddöntő mérkőzéseket rendezünk. A felsoroltakon kívül még kisebb sportágak világversenyeire is nyerhetünk el rendezési jogot, világkupákat pedig számos alkalommal fogunk rendezni – mint az eddigiekben is – . Számos világesemény rendezésével bizonyítottuk már e téren a tehetségünket és a közeljövő versenyei is adnak bőven lehetőséget a nagyobb rendezési rutin megszerzésére. Magyarország már most számolhat a budapesti létesítmények mellett a győri, veszprémi, debreceni, szegedi, balatoni, miskolci, szombathelyi és székesfehérvári helyszínekkel is.

2024-re Európába várjuk az Olimpiát – a földrészek közti rotációs alapon addigra esélyes, hogy talán újra Európa következhet. 1996-ban szerepelt Amerika (Atalanta), 2000-ben Ausztrália (Sydney). 2004-ben Európa (Athén), 2008-ban Ázsia (Peking), 2012-ben pedig ismét Európa (London) nyert rendezési jogot. 2016-ban Dél Amerikán a sor (Rio az Olimpia házigazdája), 2020-ban pedig Tokió következik, vagyis Ázsia. Jelen állás szerint az USA-beli Boston, az európai Hamburg, Róma és Párizs gondolkodik a kandidáláson. Budapest pedig már döntött a pályázati szándék beadásáról.

 

Rátonyi Gábor

MOB tag