A MOB és a Főváros után az Országgyűlés is elfogadta azt a javaslatot, amely a 2024-ben rendezendő Olimpia Budapesti pályázatát tartalmazza. (A sokszor tárgyalt és vitatott témát Rátonyi Gábor elemzi és mutatja be nekünk az elkövetkező cikksorozatban – a szerkesztő.)

***

Az olimpia kohéziót, nemzeti összetartozást erősítő közös cél lehetne, a politikai csatározások háttérbe szorításával megteremtődhetne az a nemzeti konszenzus, amelynek következtében minden magyar egy irányba húzna. Az állandó csatározások hátterében sokszor hangoztatott álláspont, hogy csakugyan majd mindenki arra vágyik, hogy normalizálódjon a közhangulat. Ehhez szerintem nemzeti minimumpontokban kellene megegyezni, mindezt úgy, hogy senkinek ne kelljen feladni a saját meggyőződését. Az Olimpia megrendezése épp egy ilyen lehetne: sok éven át tartó, a közös siker reményében, együtt végzett tevékenység. Egy sikeres pályázat elindíthatná a közös gondolkodást, felgyorsíthatna ésszerű és mindannyiunk számára hasznos fejlesztéseket. Az ország infrastrukturális lemaradását, hiányzó beruházásait általa célirányba lehetne terelni, ennek pedig az egész társadalom hasznát látná.

Mint ismeretes, nem csak Budapest, hanem az új NOB által meghirdetett gazdaságos olimpia program – az Agenda 2020 – jegyében több vidéki város sportlétesítménye is reflektorfénybe kerülne. Utak, hidak, vasútvonalak építése, felújítása és egyéb közlekedésügyi fejlesztések is történnének.

Azt is kevesen tudják, hogy a pályázat terveinek és egyéb prezentációinak, valamint a rendezés költségeink nem kis részét a Nemzetközi Olimpia Bizottság fizeti. Ezen túl nem szabad elfelejtenünk: a hatástanulmányok már több mint évtizede elkészültek, csak le kell porolni és aktualizálni kell őket.

Sportszerető nép a magyar: irdatlan módon növelné egy ilyen világesemény az önbecslésünket, a nemzeti identitásunkat, bele lehetne adni apait-anyait. Sportolóink sikere pedig garantált egy hazai világeseményen, hiszen a döntést követően jó hét évnyi idő áll rendelkezésre a versenyzők felkészüléséhez.

Az olimpiai pályázat beadási határideje szeptember 15., amelyet a prezentációk követnek, illetve a NOB illetékeseinek terepbejárásai a – lehetséges, illetve már meglévő – rendezvényhelyszíneket érintve minden egyes pályázó városban. 2016-ban kiválasztják a legesélyesebb 3 jelöltet, majd a döntés 2017-ben, Limában születik a győztes városról (mert városoknak lehet csak pályázni, de természetesen az egész ország területén lehet versenyeket szervezni). Azok közül választanak majd, akik bent maradnak a befutó háromban és akiknek a jelentkezését befogadják az előzetesen beadott tervek, megtekintett prezentációk és lehetséges helyszínek elfogadása után.

A legfontosabb: a beruházásokat csak akkor kell eszközölni, ha 2017-ben nyertesnek hirdetik Budapest pályázatát.

És még egy: míg az előző (2000-ben szóba került) pályázati szándékunk esetében egyetlen, a kritériumoknak megfelelő helyszínünk sem volt, addig a ma már meglévő sportfelületekkel együtt és (az egyébként olimpiától függetlenül) a kormányzati tervek szerint ütemezett sportberuházásokat kalkulálva 24, a kritériumoknak megfelelő versenyhelyszín az évtized végére rendelkezésre fog állni.

Rátonyi Gábor